Az ember, amióta létezik, azóta termel hulladékot is. A régi korok és a modern világ hulladéka között azonban óriási a különbség. Eleinte a hulladékok szerves anyagból álltak, egyben le is bomlottak az idő során, de most halhatatlanná tesszük ezeket az anyagokat, amelyek később a környezetre is káros hatással vannak.  Arra a környezetre, amiben és amiből élünk – nincs másik Földünk.

A régészeti leletek egyik legalapvetőbb formája maga a szemét, az ember hétköznapi tevékenységére utal. Az őskorban még szoros harmóniában éltünk a természettel, a hulladék nem okozott gondot, mivel minden könnyen lebomló anyagból készült, a vándorló életmód miatt pedig nem tudott sok hulladék egy helyen összegyűlni.

Kr. e. 10 000 környékén a letelepedés és a mezőgazdaság megjelenésének következtében koncentrálódott a hulladékképződés, és a termelés melléktermékeként megjelent a felesleg. Az állandó települések létrejöttével a hulladékok elhelyezésének és kezelésének feladata sajátos kihívás elé állította a kor embereit. A legrégebbi feltárt szeméttárolók egyike épp a kőkorszakból származik, a szeméthalom 320 méter hosszú, 32 méter széles és 8,5 méter magas volt. Ezt a halmot időnként felgyújtották, valószínűleg azért, hogy a kellemetlen bűztől megszabaduljanak.

Bővebben: https://hulladekmentes.hu/2018/07/02/a-hulladekok-tortenelme-es-a-zero-waste-jovo/