A „fast fashion” – az új divatáru nagyon alacsony áron történő folyamatos gyártása – a megtermelt és kidobott ruhák mennyiségének jelentős növekedéséhez vezetett.

A környezetre gyakorolt hatás kezelése érdekében az EU igyekszik felgyorsítani a körkörös gazdaság megvalósítását.

2020 márciusában a Bizottság új cselekvési tervet fogadott el a körkörös gazdaságra vonatkozóan, amely tartalmazza az EU textilstratégiáját is. Ennek célja az innováció fejlesztése és az újrafelhasználás ösztönzése az ágazatban. A Parlament várhatóan 2021 elején szavaz a körforgásos gazdaságra vonatkozó cselekvési tervről szóló saját kezdeményezésű jelentésről.

Vízfelhasználás

A textilgyártás sok vizet, valamint földet használ a gyapot és más rostok termesztésére. Becslések szerint a globális textil- és ruhaipar 2015-ben 79 milliárd köbméter vizet használt fel, míg a teljes uniós gazdaság szükségletei 2017-ben 266 milliárd köbmétert tettek ki. Egyetlen pamutpóló készítéséhez a becslések szerint 2700 liter vízre van szükség – ez a mennyiség egy személy 2,5 évi ivóvízigénye.

Vízszennyezés

A textilgyártás a termékek festéséből és elkészítéséből adódóan a globális vízszennyezés mintegy 20%-áért felelős.

A szintetikus anyagok mosása révén a becslések szerint évi 0,5 millió tonna mikroszál kerül az óceánokba.

A szintetikus anyagok mosása a környezetbe juttatott elsődleges mikroműanyagok 35%-át teszi ki. Egyetlen mosásnyi poliészter ruha 700 000 mikroműanyag szálat szabadíthat fel, amelyek bekerülhetnek az élelmiszerláncba.

Üvegházhatásúgáz-kibocsátás

Becslések szerint a divatipar felelős a globális szén-dioxid-kibocsátás 10%-áért – ez több, mint a nemzetközi repülőjáratok és a tengeri szállítás együttesen.

Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség szerint az EU-ban 2017-ben történt textilvásárlások személyenként körülbelül 654 kg CO2-kibocsátást eredményeztek.

Bővebben: https://www.europarl.europa.eu/news/hu/headlines/society/20201208STO93327/a-textilgyartas-es-a-textilhulladek-kornyezetre-gyakorolt-hatasa-infografika